A civil szféra, és a társadalomban betöltött szerepe.
Az interneten ezt olvashatjuk a civil szféráról:
"A civil társadalom közkeletű felfogása szerint e fogalom körébe tartoznak a polgári kezdeményezések mindazon formái, amelyekben a polgárok önkéntesen vesznek részt érdekeik és értékeik megjelenítése, védelme érdekében, és amely kezdeményezések az államtól függetlenül, autonóm módon működnek."
A civil szervezetben a kollektív döntéshozatal során az emberek mindazon készségeiket gyakorolják, amelyek szükségesek ahhoz, hogy létrehozzák azt a civil politikai akaratot, amely híven fejezi ki érdekeiket. Itt többek között olyan készségek gyakorlására nyílik lehetőség, mint a kompromisszumkötés, fontos és kevésbé fontos dolgok közötti különbségtétel képessége, a tennivalók fontossági sorrendjének megállapítása.
A civil szervezet a közös latolgatáson, mérlegelésen keresztül megszűri az egyéni véleményeket. Azonban itt egy ennél sokkal fontosabb dologról is szó van: a közös mérlegelés során a közjó modellálása is történik. Ugyanis elképzelhető, hogy olyan döntésre jut a csoport, amely senkinek sem egyezik meg teljesen az egyéni elképzeléseivel, de a csoport számára optimálisnak bizonyul.
A civil társadalomnak a nyugati világ fejlődésében betöltött szerepének változásai alapján Gordon White angol politológus négy pontban foglalta össze a civil társadalomnak a demokratizálás folyamatában betöltött szerepét.
1. A civil társadalom megváltoztatja a hatalom egyensúlyát az állam és a társadalom között, az utóbbi javára.
2. A civil társadalom ellenőrzi és felügyeli az államot a közélet erkölcsének, a politikai döntések indokoltságának nyilvános megítélése révén.
3. A civil társadalom fontos közvetítő szerepet játszhat az állam és a társadalom között. E közvetítő szerep megtestesülhet azokban a folyamatokban, amelyek révén a kormányzati intézmények egyezkedhetnek a társadalom egyes csoportjaival.
4. A civil társadalom önmagában is gyarapíthatja azon folyamatok, ill. intézmények számát, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a demokratikus intézmények és folyamatok engedélyezett módon és kiszámíthatóan válaszoljanak az új kihívásokra.
----------------------------------------------------------------------------------------------
A leírtak – érzésem szerint – inkább vonatkoznak nagyobb volumenű országos jelentőségű civil kezdeményezésekre, de ettől nem kell megijedni. Az elvek sikeresen alkalmazhatók kis településeken, falusi, községi, városi viszonylatban. Sőt az ilyen civil kezdeményezésektől elvárt érdekérvényesítő képesség könnyebben vezethet sikerhez kisebb településeken.
Azt gondolom, nem szorul magyarázatra az, hogy egy település közösségében fellelhető egyéni tudás és készség, sokkal inkább „ki vagy felhasználható” ha szervezetten, csoportosan próbálnak érvényt szerezni a közjó érdekében, mintha egyéni kezdeményezésekkel próbálkoznának az emberek.
Ön mit gondol erről? Írja meg nekem.